Homoktól a kőig – Szajkó István festőművész emlékkiállítás megnyitó
Szajkó István 1955-ben született a délvidéki Csonoplyán. 1973-ban az újvidéki iparművészeti középiskola grafika szakán végzett, majd 1978-ban diplomázott a zágrábi Képzőművészeti Akadémián festészet szakon, ahol többek között a figurális festészet alapjait sajátította el. Tanulmányai idején és azt követően több európai művészeti központban – köztük Velencében, Párizsban, Madridban, Münchenben és Kasselben – járt tanulmányúton.
1980 és 1982 között a Szabadkai Képzőművészeti Találkozó szakmai munkatársa volt, ezt követően pedig szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Sok éven át élt és alkotott kettős hazai kötődéssel: Szabadkán, valamint az anyaországi Lókúton, ahol stúdiót tartott fenn.
Szajkó művészetét a természet élménye, a táj és annak narratív elemei határozzák meg. Gyakran festett bicikliket, amelyek legismertebb motívumai közé tartoznak, így sokan a „bicikli festőjeként” is emlegették. Ezek a tárgyak nem csupán jelenetek a vásznon, hanem emlékképek: szimbolikus jelenlétük erős érzelmi és asszociatív réteget ad a kompozícióknak.
Műveiben gyakran alkalmazta a pasztelltechnikát, amelyben különleges finomsággal használta a színeket – a zöldek, kékek és sárgák árnyalatait –, de olaj- és vízfestékkel is dolgozott, sőt különféle anyagokkal is kísérletezett. Alkotásaiban a nyugalom és a fesztelen természetesség keveredik a benső, mélyebb érzésvilággal.
Szajkó István több évtizedes pályafutása során számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt Európa-szerte, különösen Jugoszlávia területén, valamint Németországban és Franciaországban is bemutatkozott. 2025-ben a veszprémi Dubniczay-palotában „ANZIX / Szajkó 70” címmel retrospektív kiállítás nyílt munkáiból, ahol több mint negyven alkotást mutattak be a korai tanulmányoktól a legutóbbi művekig.
Kritikusok és művészetkedvelők gyakran emelik ki Szajkó munkáinak belső líraiságát és emlékképeinek erőteljes érzelmi hatását. Festészetében a tárgyak – legyen szó egy bicikliről, egy fáról vagy egy tájról – nem pusztán ábrázolt elemek, hanem belső narratívák hordozói.
Szajkó István 2025. április 1-jén, 70 éves korában hunyt el. Halálát követően több helyszínen rendeztek emlékkiállításokat: a Szabadkai Városi Múzeum után a szegedi Délvidék Házban emlékezünk meg róla alkotásain keresztül.
A kiállítás megnyitóján Szajkó István munkásságáról Szajkó-Illés Andrea emlékezik meg, míg azt Sagmeister Laura festőművész méltatja.
Az est hangulatát zenei közreműködés teszi teljessé, a hagyományos koccintás sem marad el.
A kiállítás a Délvidék Ház Újvidék termében egy hónapon át, 9 és 17 ingyenesen látogatható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!